Tényleg csak ennyi volt?

2009 november 26. | Szerző: |

Megismertem. Aztán megszerettem. Összeházasodtunk. És azt hittem ez már örökké így lesz. Eltelt sok-sok év, aztán valami megváltozott. Először nem értettem mi a baj. Csak láttam, éreztem, hogy bármit is teszek semmi sem jó neki.
Aztán robbant a bomba. Kiderült, hogy, van valakije. Tagadott. Reménykedtem, hátha mégsem igaz, vagy hamarosan vége lesz közöttük. Nem lett. Még tart. Szívem mélyén reménykedem, hogy talán mégis én vagyok a fontosabb. De az eszem nem ezt mondja. Sorozatos lebukások, újabb hazugságok. Tagadás….. “Nekem higgy ne a szemednek”. Meddig lehet csinálni ezt egy olyan emberrel akit valaha szerettünk?
Miért nem lehet dönteni??? Végre őszintének lenni???

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. lonely says:

    Udv a blogolok kozott.Meselj meg,erdekelne…en a masik oldalon vagyok…:(

  2. Szuzi says:

    Hihetetlen de én pont ugyanígy jártam,szenvedek mint egy állat!

  3. hope16 says:

    Tudod senkit sem tudunk magunkhoz lacolni barhogy is szeretnenk..
    Talan valami tonkrement koztetek idokozben. ha menni akar jobb ha hagyod..konnyebb tul lepni rajta, minthogy tudod ott van melletted es megsem a tied. Persze nehez. De ha igazan szeretunk valakit tiszteljuk a donteseit meg akkor is ha azok tornek szamitanak a szivunkben.
    irj meg


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!